1.:

(Anne othhonra tal�l)

"Azt hiszem a te Gilbert Blythe-od t�nyleg csinos fi�, de egy kicsit szemtelen is. Nem illik egy idegen l�nyra r�kacsintani."

2.:

(Anne otthonra tal�l)

"Gilbert �tny�lt a k�t padsor k�z�tti �tj�r�n, megragadta Anne egyik hossz� v�r�s copfj�t, �s karny�jt�snyira felemelve, hars�nyan guutogta:
-R�pa! R�pa!
...
-�, te aljas, gy�l�letes fi�!-ki�ltotta vadul-Hogy merted!
Azzal zsupsz!-Gilbert fej�hez v�gta a palat�bl�t, ami-m�rmint a t�bla, �s nem Gilbert feje-recsegve sz�tt�rt."

3.:

(Anne otthonra tal�l)

"Gilbert Anne behajl�tott karja al� dugott egy r�zsasz�n cukorszivet, amin aranybet�kkel ez �llt: "�des vagy"".

4.:

(Anne otthonra tal�l)

(Miut�n Anne els�llyedt a haj�val)
"Gilbert felpillantott, �s legnagyobb megr�k�ny�d�s�re egy g�g�s kis h�feh�r arcocsk�b�l r�m�lten, ugyanakkor m�lt�s�gteljes megvet�ssel letekint� hatalmas sz�rke szemeket pillantott meg.
-Anne Shirley! Hogy a csud�ba ker�lt�l oda?-ki�ltotta, s beh�zta az evez�it.
De a v�laszt m�r nem v�rta meg, hanem a pill�r mell� siklott �s kiny�jtoota a kez�t. Anne nem tehetett m�st, k�nytelen volt Gilbert Blythe kez�be fog�dzkodva �tm�szni a ladikba. �zottan �s mag�ban f�st�l�gve �lt le a ladik tatj�ban, �l�ben tartva a cs�p�g� s�lat �s a nedves krepszat�nt. Neh�z tiszteletet parancsol�an viselkedni ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt!...
...
-Anne, figyelj csak-mondta kapkodva-, nem lehetn�nk bar�tok? �szint�n restellem, hogy annak idej�n kics�foltalak a hajad miatt. Igaz�n nem akartalak megszomor�tani. Hidd el, csak tr�f�nak sz�ntam. K�l�nben is olyan r�gen volt! Az�ta nagyon sz�p lett, becssz�ra, nejem elhiheted. Legy�nk bar�tok!
...
-Nem-jelentette ki h�v�sen.-Soha nem fogok bar�tkozni veled. Tudd meg, Gilbert Blythe, hogy nem is akarok!
-Legyen, ha �gy akarod."

5.:

(Anne otthonra tal�l)

-"Gilbert, szeretn�m megk�sz�nni, hogy a kedvem�rt lemondt�l az iskol�r�l. Nagyon sz�p volt t�led... �s azt akarom, hogy tudd, mennyire h�l�s vagyok.
Gilbert �r�mmel ragadta meg a fel� ny�jtott kezet.
-Ugyan, semmis�g az eg�sz, Anne. �r�l�k, hogy ilyen csek�ly szolg�latot tehettem neked. Nem lehetn�nk mostant�l fogva bar�tok? Mondd, t�nyleg megbocs�tottad azt a r�gi v�tkem?
Anne nevetett, �s sikertelen�l pr�b�lta visszah�zni a kez�t.
-M�g akkor, a t�parti st�gen megbocs�tottam, csak m�g nem voltam tiszt�ban vele. Micsoda �nfej� kis liba voltam!...
-Pomp�s bar�tok les�nk Anne. Hiszen annal sz�lett�nk."

6.:

(Anne v�lasz�ton)

..."-Hagyd most Philt �s az iboly�kat, Anne- SZ�lalt meg Gilbert �s hat�rozottan megragadta Anne kez�t, hogy ki ne tudja szabad�tani.-Mondani akarok neked valamit.
-Ne!-ki�ltott k�zbe Anne k�ny�r�gve.-Ne, Gilbert, k�rlek,ne!
-Musz�ly elmondanom. Ez �gy nem mehet tov�bb, Anne. Szeretlek. Te is tudod, hogy �gy van. El sem tudom mondani, mennyire. Rem�lhetem.e, hogy egy nap a feles�gem leszel?
-Nem tehetem-ny�sz�r�gte Anne nyomorultul.-Jaja Gilbert, mi�rt kellett mindent elrontanod?
-H�t egy�ltal�n nem szeretsz?...
-Nem... �gy nem ahogy te akarod. De mint j� bar�tot, nagyon is szeretlek. De nem szerelemmel, Gilbert. K�rlek, t�bb� ne is besz�lj�nk err�l.
A be�llott csend olyan k�noss� �s ilyeszt�v� v�lt, hogy Anne v�g�l k�nytelen volt feltekinteni. Gilbert arca halotts�padt volt, m�g az ajka is elfeh�redett. �s a szeme...de ezt a l�tv�nyt m�r Anne sem b�rta. Megborzongott, �s elfordult. Ebb�l a le�nyk�r�sb�l hi�nyzott a romantika. H�t hi�ba minden, egy le�nyk�r�s vagy nevets�ges, vagy k�ts�gbeejt�? Hogy felejthette el valaha is Gilbert arc�t?
-Valaki m�st szeretsz?
-�, dehogy, nincs senkim. �gy senkit sem szeretek...�s n�lad senkit sem kedvelek jobban, Gilbert. Kell...musz�j, hogy bar�tok maradjunk.

-Bar�tok!-mondta Gilbert keser� kacajjal.- A bar�ts�goddal nem �rem be, Anne. Nekem a szerelmed kell...de te azt mondod, hogy az sosem lehet az eny�m.
-Sajn�lom...bocs�ss meg, k�rlek, Gilbert.
Gilbert gyeng�den elengedte Anne kez�t:
-Nincs mit megbocs�tanom. Volt id�, nem is egyszer, amikor azt hittem, szeretsz. Val�sz�n�leg csak �ltattam magam. Isten veled, Anne."

7.:

(Anne v�lasz�ton)

(Anne megtudja, hogy Gil haldoklik)
R�j�tt, hogy szereti Gilbertet-mindig is szerette! �ppen �gy k�ptelen lenne megv�lni t�le, mint ahogy a jobb kez�t sem tudn� lev�gatni f�jdalom n�lk�l s elhaj�tani mag�t�l. De tiszt�nl�t�sa k�s�n j�tt. M�g ahhoz is, hogy az utols� egy�tt t�lt�tt perceket vigaszt ny�jthassanak. Ha nem lett volna olyan vak �s ostoba, most joga volna beteg�gya mellett lenni. De mostm�r Gilbert sohasem tudja meg, hogy Anne szereti; abban a hitben hagyja itt az �letet, hogy semmit sem jelentett sz�m�ra. El�tte pedig �resen, mag�nyosan le�lt �vek v�gtelen, siv�r sora h�z�dik; hogy lesz ereje ezzel a tudattal le�lni �ket? Az ablakn�l kuporgott, �s vid�m, fiatal �let�ben el�sz�r k�v�nta, b�rcsak � is meghalna. Ha Gilbert egyetlen sz�, jel vagy �zenet n�lk�l hagyja itt, akkor nincs mi�rt �ljen. Csak most �rti, hogy el�laszthatatlanok; egy test, egy l�lek. A szenved�s, a k�nz� �nv�d l�tatta be vele. Gilbert nem szereti Chirstine Stuartot- nem is szerette soha. Milyen bolond volt, hogy nem �rezte azt az elt�phetetlen k�tel�ket, amely Gilberthez f�zi; hogy hihette egy percig is, hogy Roy Gardner ir�nt �rzett fut� fell�ngol�s szerelem! Ostobas�g��rt, ak�r egy elk�vetett b�n�rt, keservesen meg kell lakolnia."

8.:

(Anne v�lasz�ton)

-..."Rajtad k�v�l soha nem volt m�s...nem is lehetett volna, csak te. Att�l a napt�l szeretlek, hogy darabokra t�rted a fejemen a palat�bl�t.
-Nem is �rtem, mi�rt, amikor �gy viselkedtem, mint egy buta liba...Sosem felejtem el azt az est�t, Gilbert, amikor azt hittem, meghalsz. Akkor m�r tiszt�ban voltam az �rz�seimmel, de azt gondoltam, t�l k�s�n �bredtem r�juk.
-Dehogy volt t�l k�s�n, szerelmem! Minden, ami rossz volt, feled�sbe mer�l. H�tralev� �let�nkben ez a nap lesz a t�k�letes boldogs�g �nnepe, az�rt az aj�nd�k�rt, amit t�le kaptunk.
-Ez lesz a boldogs�gunk sz�let�snapja.
-Arra kell k�rjelek, Anne, hogy sok� v�rj m�g r�m. M�g h�rom �v am�g befejezem az orvosi tanulm�nyaimat. �s akkor sem adhatok szikr�z� brili�nst, �s nem vihetlek m�rv�nypalot�ba.
Anne felszabadultan nevetett saj�t mag�n:
-Nem is kell egyik sem, csak te kellesz."

9.:

(Anne f�rjhez megy)

"A Z�ldmanz�rdos-h�z els� menyasszonya-l�pkedett le a r�gi h�zisz�ttes sz�nyeggel bor�tott l�pcs�n, karcs�n, f�nyl� tekintettel, habos sz�zies feh�r f�tyl�ban, karj�ban rengeteg r�zs�val. Az el�t�rben v�rakoz� Gilbert rajongva n�zett fel r�. Anne v�gre az �v�; �vek t�relmes v�rakoz�s�val elnyerte ezt a t�n�keny, r�gen �h�tott kincset. �des megad�ssal el�tte teszi le a fegyvert. Vajon �rdemes-e r�? Siker�l-e majd olyan boldogg� tennie, mint rem�li? Ha kudarcot vallana, ha nem �tn� meg azt a m�rt�ket, amellyel Anne a f�rfit m�ri, akkor...de ebben a pillanatban Anne kiny�jtotta fel� a kez�t, tekintet�k tal�lkozott, �s a boldog bizonyoss�g els�p�rt minden k�ts�get. Egym�shoz tartoznak, �s ezen semmi sem v�ltoztat, b�rmit tartogasson is sz�mukra az �let. F�lt� gonddal vigy�zz�k a m�sik boldogs�g�t, �s sz�v�kben nem t�mad retteg�s."