Lucy Maud Montgomery 1874. november 30-�n sz�letett a Prince Edward-sziget Clifton nev� v�ros�ban, egy kis fah�zban, Hugh John Montgomery �s Clara Woolner MacNeill Montgomery gyermekek�nt. Maud anyai d�dapja tagja volt a Prince Edward-szigeti t�rv�nyhoz� test�letnek, apai nagyapja pedig a Prince Edward-szigeti Parlamentnek volt a tagja t�bb mint 3 �vtizedig. Reg�nyei k�s�bbi f�szerepl�j�t, Anne Shirley-t �s k�rnyezet�t saj�t mag�r�l, fiatal �veir�l �s a k�r�l�tte lev� emberekr�l mint�zta. Anne-hez hasonl�an � is egy vid�ki farmon n�tt fel, id�sebb nevel�k k�z�tt.

21 h�napos kor�ban �desanyja t�f�v�szben elhunyt. �desapja Prince Albert-be k�lt�z�tt, ez�rt anyai nagysz�leihez, Alexander �s Lucy MacNeillhez ker�lt, akik a sziget �szaki partj�n fekv� falucsk�ban, Cavendishben laktak. B�r t�bb rokon is �lt a k�zelben, mind j�val id�sebbek voltak n�la. J�tsz�t�rs helyett k�nyvekkel �s k�pzeletbeli bar�tn�kkel sz�rakoztatta mag�t. �t�ves kor�ban komoly betegs�gen esett �t, hast�fuszt kapott, de fel�p�lt bel�le. Az iskol�ban nehezen t�rte a t�bbi gyerek ugrat�sait, piszk�l�d�sait. Probl�m�i voltak a szigor� tan�rokkal is. Az egyik tan�r�r�l mint�zta Miss Brownellt az Emily of New Moon c�m� m�v�hez.

Kor�n �rni kezdett, 9 �vesen meg�rta els� vers�t. Ekkor kezdett el napl�t vezetni, mely szok�s�t eg�sz �let�ben megtartotta. 12 �vesen verset k�ld�tt egy amerikai magazinba, �s nagyon let�rt, mikor a magazin visszautas�totta. K�vetkez� �vben egy helyi magazinnak k�ldte el �jb�l a verset, de �k is visszautas�tott�k. Ez annyira megviselte, hogy eld�nt�tte, soha t�bbet nem publik�lja egyetlen vers�t sem.

1890-ben Maud �desapj�val nyugatra k�lt�z�tt a kontinensre, �s tizenh�rom �v ut�n �jra egy�tt �ltek.

B�r szeretett Prince Albertben �lni, 1891-ben honv�gya lett. Hi�nyoztak Cavendish-beli bar�tai �s rokonai, ez�rt visszak�lt�z�tt a Prince Edward-szigetre. �desapj�t t�bbet nem l�tta. A Prince of Wales F�iskol�n tanult 10 h�napot, majd tan�t�n�k�nt dolgozott Bidefordban. A tan�t�s mellett �rt is, cikkeit �s t�rt�neteit gyakran kiadt�k. 1895-ben felvett�k a halifaxi Dalhousie Egyetemre, �gy folytatta tanulm�nyait. 1898-ban nagyapja meghalt, s ez�rt ism�t Cavendish-be ment, hogy gondoskodjon nagyanyj�r�l, aki nem tudott bej�r�n�t tartani. Nagyanyj�t hal�l�ig, 1911-ig 13 �ven kereszt�l seg�tette, �polta. Cavendishben t�lt�tt �vei alatt t�bb sz�z r�vid t�rt�netet, verset �rt.

Szerette a term�szetet, a tenger l�tv�ny�t, hangjait, az �vszakok v�ltoz�s�t, a vadvir�gokat, mez�ket, erdei �sv�nyeket, �s k�l�nleges k�pess�ggel tudta ezt a vil�got m�veiben le�rni. Az �vek m�l�s�val csal�dra, f�rjre v�gyott. T�bb udvarl�ja is akadt, de v�g�l egy presbiteri�nus lelk�sszel, Ewan MacDonalddal tal�lkozott, akibe ugyan nem volt szerelmes, de tisztelte t�rsadalmi �s intellektu�lis helyzet�t. Nagyanyja hal�l�ig nem h�zasodtak �ssze, de eljegyezt�k egym�st.

Maud nagyanyja 1911-ben elhunyt, megtartott�k az esk�v�t Ewan MacDonalddal 1911. j�lius 11-�n. Az Ontario �llambeli Leaskdale-be k�lt�ztek, ahol MacDonald tiszteletes lett az �j lelk�sz. Az �r�n�nek tetszett ugyan Leaskdale, de nem szerette �gy, mint a Prince Edward-szigeti Cavendisht. Maud lelkiismeretes lelk�szfeles�g volt. Szerepet v�llalt a k�z�ss�g �let�nek ir�ny�t�s�ban, nevelte k�t fiukat, Chestert, aki 1912-ben sz�letett �s Stuartot, aki 1915-ben. A p�rnak 1914-ben sz�letett meg Hugh Alexander nev� fiuk, aki sz�let�sekor meghalt. Ez a trag�dia inspir�lta Anne Shirley els� gyermek�nek hal�l�t, az Anne f�rjhez megy c�m� reg�ny�ben.

A lelk�szfeles�gi teend�k mellett nem hanyagolta el az �r�st sem. Ekkor sz�letett az Emily-tril�gia is. A csal�d 1926-ban Norvalba, majd Ewan nyugd�jaz�sa ut�n 1935-ben Toront�ba k�lt�z�tt. B�r k�v�lr�l a MacDonald csal�d boldog �s kiegyens�lyozott csal�d k�p�t mutatta, a val�s�gban m�s volt a helyzet. Ewan depresszi�s lett �s depresszi�ja Maud �let�re is kihatott. A 30-as �vek v�g�n Maud eg�szs�gi �llapota egyre romlott. 1937/38 tel�n egy influenz�n, majd egy ideg�sszeroppan�son is kereszt�l ment. 1941 v�g�re �llapota annyira leromlott, hogy m�r olvasni �s �rni sem tudott. 1942. �prilis 24-�n halt meg. Cavendishben, egy kis temet�ben helyezt�k v�gs� nyugalomra.